Stoffán György: Valamit rosszu - Stoffán György,Szabó Albert,Horthy Miklós, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Stoffán György: Valamit rosszu

2007-01-14 15:37:32, vasárnap

	Stoffán György: Valamit rosszul csinálunk... A mai magyar társadalom kettéosztottsága közös bűn. Mind az általam hibásnak tartott megfogalmazásban jobb és baloldalnak nevezett társadalmi rétegek, mind pedig a kormány és a parlamenti ellenzék folyamatos ostobasága okozza a mai helyzetet. A baloldal folytonos gyűlölködése és fasisztázása, valamint a jobboldal fanatikus nosztalgiázása hátráltatja az ország és az egyén fejlődését, gazdagodását, erkölcsi megújulását. A törvények pedig olyanok, amilyenek... a kormány, akár hazudozással, akár más súlyos erkölcsi mélységekbe zuhanásával együtt van. Nem váltható le, és fölösleges az újabb és újabb történelmi dátumokhoz kötődő mazochista kormánybuktatási álmok tervezgetése, ugyanis a kormánynak van, a kormánybuktatónak pedig nincs fegyvere, szervezettsége, és ami van az szintén a kormánytól ered, tőle származik, ők szervezik ezt a fajta ellenzékieskedő randalírozó tömeget. Tehát, ma ott tartunk, hogy beszélünk, háborgunk, nosztalgiázunk, rögzíttetjük magunkat a kormány biztonsági szerveivel, és egy jottányit sem léphetünk előre, mert nincs rá módunk és lehetőségünk. Magyarán, ostobán csinálunk mindent itt a jobboldalon, ahelyett, hogy meggondolt és ésszerű, nem a fellegekben járó terveket szőnénk jövőnk jobbítására, ha kell akár a kormánnyal karöltve. (Nem megerősítve egyetértésünkkel a kormányt, de az ország érdekében valamifajta együttműködéssel!) Már hallom is az ellenkezőket, miszerint azt gondolják, hogy a cikkíró vagy megbolondult, vagy megvették őt is a kommunisták... Megnyugtatásképpen mondom: egyik feltételezés sem igaz. Csupán arról van szó, hogy a jelenlegi törvényeknek érvényt szerezve, személyiségi jogaink és az Alkotmány által biztosított jogok alapján a kapitalizmus is ad bizonyos lehetőségeket a vállalkozásokra, karitatív segélyek megszerzésére, amelyekkel a társadalom elesettjeit támogathatjuk, s a nosztalgia, valamint az önveretéses kormánybuktató álmok helyett fontos lenne elgondolkodni azon is, hogy melyek azok a lehetőségek, amelyekkel pénzt lehet ,,csinálni" egy új nemzeti felemelkedés megvalósításához. Fölösleges és értelmetlen ,,Gyurcsány mondjon le", ,,Gyurcsány takarodj" jelszavak helyett. Ma az ellenzékiség nem áll másból, mint a szentkorona tan és az alkotmányozó nemzetgyűlés követelésének hangoztatásából, a sokakat ingerlő ,,árpádsávos" zászló lengetéséből, és a Kossuth téren elordibált vagy éppen méltóságteljesen elmondott beszédekből. (Az ,,árpádsávos" lobogót az 1990-es években alaposan lejáratta a szintén beszervezett ,,ellenzéki" Szabó Albert, aki kopasz, feketeruhás seggfejeivel sokszor állt díszőrséget a Keleti pályaudvar aluljárójában, és amely ,,díszőrség" még a nem zsidó idős emberekben is igen rossz emlékeket ébresztett.) No, meg a fagyoskodás a Batthyány-örökmécsesnél, és az egyszer-egyszer a városon végigvonulásból, amely jövés-menés éppen olyan értelmetlen a kormány léte vagy nemléte szempontjából, mint a kádár érában a tiltott irredenta dalok kocsmai éneklése, amely csak az éneklőre volt negatív hatással... Erdély román, a Felvidék szlovák maradt, és sajnos Horthy Miklós sem támadt fel tőle... A magyar arról volt híres minden történelmi időben, hogy feltalálta magát az adott körülmények között. Lehetett itt tatár, török, uralkodhatott 450 évig a Habsburg-ház, lehetett nyulas vagy kommunista ámokfutás, a magyar nem volt annyira élhetetlen, mint ma. A magyar mindig megtalálta azt az utat, hogy túlélje az éppen fennálló politikai elnyomást. (Mert azt nem szabad elfelejteni, hogy a politikai elnyomás immár ötszáz éve állandó, s ezért a magyar mára alig, vagy egyáltalán nem tudja elképzelni mi is a szabadság, és ahhoz hogyan lehet eljutni... illetve el lehet-e jutni egyáltalán.) A magyar embereknek azonban fel kellene ismerniök, hogy az elnyomás múló állapot, mert az erkölcs és a nemzeti identitás mindig nagyobb erő és hatalom, mint a pénz, a haderő, vagy a törvények által való állampolgári jogmegsemmisítés. Ma tehát rossz politikai konstellációban élünk ismét, és ugyanazok miatt, akik miatt már nagyanyáink is efféle helyzetben voltak. Igaz, ők nagyrészt ebben is haltak meg... egész életüket a szabadság csak hírből való ismeretében élték le. Ám, akkor más volt a nemzetközi helyzet is, más blokkba tartozott a megcsonkolt Magyarország, s nem volt kiút ebből a megalázottságból. A magyarországi magyar viszont ma sem ismeri föl lehetőségeit. Pedig példa, ezernyi áll a rendelkezésére. Magyar példa... Mi, itt Magyarországon önszánalommal, önsajnálattal, anyagi helyzetünket féltve élünk, s ezért egy-egy tüntetésen teljesen érthetetlen módon Trianonozunk... Mi itt Magyarországon, amikor az erkölcsi mélységek beláthatatlanok, arról vitázunk és azért veszekszünk, hogy az ,,árpádsávos" zászló jogos jelképünk-e vagy sem. Mi itt Magyarországon a ,,Fradika" I. osztályba való visszahelyezését tartjuk a legfontosabbnak egy-egy tüntetésen, s az is megbocsátható, ha a TV képei szerint a TV székházból kartonostul lopjuk el a szódavizet... mert mi tüntetők, ,,forradalmárok" vagyunk. Nos tehát, teljese mellékvágányon van a nemzeti oldal Magyarországon... Mert nem gondolkodik, mert erkölcsileg annak a kommunista társadalomnak a neveltje, amely a még meglévő hitet és nemzeti tudatot is kiölte belőle. És persze a tudást, a tudás iránti igényt, a diplomáciai érzéket és az úri magatartást... A túlélésre, mint írtuk van recept. Remek recept, ami immár nyolcvanhét éve bizonyítja, hogy igen is, meg lehet élni, és lehet élni egy-egy erkölcsileg alacsonyszintű társadalomban, elnyomásban, és mégis szabadon. Lehet megalkuvás nélkül, tüntetések nélkül és önmegveretés nélkül túlélni egy-egy olyan rendszert, amely elvesztette hitelét, méltóságát, és minden klasszikus értékét. Lehet gazdaságot építeni, tanulni, és túlnőni azokat, akik azt gondolják, hogy ők az urak minden téren, s nélkülük semmi sem létezhet... Lehet változtatni a nyomorúság és az elnyomottság érzésén, ha akarjuk... lehet saját hazánkban élni, még akkor is ha sokan azt mondják, hogy elvették tőlünk, hogy idegenek szállták meg, s belőlünk cselédet, rabszolgát faragnak... Van példa, amelyet nem kell, de kötelező követni. Van példa, amely számunkra is tanúságos. Az elcsatolt magyar területek magyar lakosságának kitartása, fejlődése és szenvedései által való sokszori megújulása. Nem szomorkodni és nosztalgiázni kell, hanem saját emberi és nemzeti szabadságunkat kell megteremteni, most ebben a politikai környezetben olyan módszerekkel, amelyekkel lehet. Mert a hőzöngés nem kell a ,,háborúhoz", de a pénz igen. A parlamenti pártokra nem számíthat senki, sem a jobb, sem a baloldalon, mert jól tudjuk, hogy a demokrácia, mint olyan nem létezik. Éppen olyan ostoba és megfoghatatlan megfogalmazás, mint a proletárdiktatúra egyidejűleg a szocialista demokráciával... Aki hisz benne az orvosi eset. Hiszen ma azt látjuk, hogy a kormány és a parlamenti pártok jól szervezett diktatúraként működve azt tesznek, amit akarnak. Ha pedig a nép összegyűlik egy nemzeti ünnepen, akkor megfélemlítésképpen jól összeverik, lerohanják, rálőnek... majd megmagyarázzák, hogy ez miért volt fontos és elengedhetetlen. Mert a kétmillió potenciális árulóból, amely minden korban megtalálható volt e csöppnyi Magyarországon, akad annyi várszomjas fiatal aberrált is, amennyi a tömegoszlatáshoz elegendő. Parancsnok, aki erre utasítást ad, hát az meg megmaradt Kádár rendszeréből! Magyarán: a demokrácia éppen olyan hazugság a maga nagy szlogenjeivel együtt, mint maga a kormánypárt, amely hasonlókkal került hatalomra. Pedig, a kormány is tehetne azért, hogy ez a megosztottság megszűnjék. De nem tesz, mert úgy érzi hatalma teljességében, hogy nem kell a néppel foglalkozni, nem kell a népet megkérdezni, s ha kell, akkor előtte a népnek hazudozni kell, mert a nép hülye, primitív és a nép mindent bevesz, amit a ,,felsőbbrendűek" mondanak neki. És ebben a kormánynak tökéletesen igaza van... A nép ilyen. Mindezek ellenére fontos volna átgondolni a nemzeti oldal mai helyzethez való hozzáállását. Hiszen a mostani ellenkezés hatástalan és öngyilkos, még akkor is, ha ezekre a tüntetésekre ,,nagynevű magyar hős forradalmárok" heccelik a tömegeket. Meg kell keresni a nosztalgiázás és a nevetségessé válás politikája helyett a járható utat, amelyet fel kell ismerni, és aszerint kell cselekedni. Pénzt kell csinálni, az önkormányzatoknak el kell rugaszkodniuk a megszokott és sült galamb váró semmittevéstől, az egyénnek pedig fel kell találnia magát akár vállalkozásokban, akár más módon, hogy a megélhetését biztosítani tudja. Mondani persze könnyű vethetnék a szememre Olvasóim, ám a személyre szóló megoldásokat nehéz volna e helyen leírni. Más országok magyarjainak példáján okulva bizonyos, hogy nem lehetetlen a békés, de célratörő gyarapodás. (Pl: van olyan partiumi kisváros - Nagylak -, amelynek közútjai példátlanul rossz állapotban voltak, s az állam nem adott pénzt az utak javítására. Mire a kisváros vett egy Nyugaton már nem használt aszfaltozó gépet, és ma már abból van bevétele, hogy kölcsönadja a gépet a környező településeknek is.... És mindenki jól jár...) Mi itt Magyarországon, valamit közösen csinálunk nagyon rosszul. De újra kezdeni és újra értékelni soha nem késő. El kellene gondolkodni azon, hogy magyarságunkban melldöngetés, trianonozás és önhittség helyett tudunk-e valamit tenni saját érdekünkben. Mert az ordibálás és a ,,sokakat irritáló zászló" lengetése még nem kormánybuktatás és nem mindennapi kenyér, amelyet gyermekeinknek adhatunk. Ez mindössze a kormányt erősíti. A társadalmat azonban gyengíti és elerőtlenedik a legkitartóbb ember is ebben a szélmalomharcban. Kezdődjön el tehát egy átértékelés, egy más szemlélet kialakítása, és ha majd van pénz, és van gazdasági biztonság (amelyet még ilyen körülmények között is ki lehet és kell alakítani) akkor lehet megpróbálkozni egy újabb kormánybuktatással... (Ps: Bizonyára sokan felhorkannak: ,,Lám, már ez is azt mondja, hogy ne tüntessünk, ne menjünk az utcára, ne csináljunk semmit..." - De, mindent lehet. Ugyanis cikkemet kizárólag azoknak írtam, akik értik is, hogy mit akartam mondani... Akik nem értik, azoknak csak azt üzenem: Csak így tovább fiúk... bele a semmibe, a megsemmisülésbe, a teljes nyilvántartásba és ezzel a felszámoltatásba!)

0 komment , kategória: Általános

Címkék: vállalkozásokban, visszahelyezését, méltóságteljesen, kormánybuktatási, együttműködéssel, megalázottságból, megfogalmazásban, jogmegsemmisítés, megvalósításához, szélmalomharcban, felszámoltatásba, egyetértésünkkel, tömegoszlatáshoz, kettéosztottsága, konstellációban, végigvonulásból, elengedhetetlen, hangoztatásából, kormánybuktatás, megsemmisülésbe, legfontosabbnak, beláthatatlanok, ellenzékieskedő, magyarságunkban, vállalkozásokra, nyilvántartásba, megmagyarázzák, nosztalgiázása, rendelkezésére, megpróbálkozni, alacsonyszintű, nosztalgiázunk, magyarországon, településeknek, felsőbbrendűek, megfoghatatlan, általam hibásnak, parlamenti ellenzék, baloldal folytonos, jobboldal fanatikus, egyén fejlődését, törvények pedig, kormánybuktatónak pedig, kormánytól ered, fajta ellenzékieskedő, kormány biztonsági, fellegekben járó, kormánnyal karöltve, ország érdekében, cikkíró vagy, jelenlegi törvényeknek, társadalom elesettjeit, Stoffán György, Szabó Albert, Horthy Miklós,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]